1. A fűszernövények szinte mind ide tartoznak. Igénytelen, mégis dekoratív, kedves növények, kis helyen elférnek, akár cserépben is, és a konyhában is szükség van rájuk. Ezek a kakukkfű, oregánó, borsikafű, levendula, zsálya, rozmaring. Apró virágaikról mézet és virágport is gyűjtenek a rovarok.
2. A tavaszi hagymások már márciusban virágoznak, ami különösen fontos időszak a méhek számára, mert ebben az időszakban folyton éhes fiasításukat virágporral kell etetniük. Ezek a krókuszok, téltemető, hóvirág, hunyor félék. A hagymások bárhova ültethetők, május elejére a leveleik szinte teljesen eltűnnek, ezért a fűnyírás sem tud ártani nekik.
3. A sziklakerti növények többsége is vonzza a beporzókat, könnyen tartható, szárazságtűrő fajták, a kisebb rovaroknak ezek az apró méretű virágok a legelői. A talajtakaró jellegű fajták egész nagy helyet is benőhetnek, mint a pázsitviola, vagy a porcsinrózsa. Jó méhlegelő még az illatos és szikla ternye, varjúháj, kőtörőfű, veronika félék, díszcsorba, bőrlevél, verbéna.
4. A zöldségfélék újra a sokoldalúan hasznos növények közé tartoznak, beporzásukhoz rovarok kellenek, a rovaroknak virágok, nekünk pedig a termés. Kis helyen elfér a paradicsom, paprika, de ha nem szedjük fel az összes hagymafélét, az édesköményt, levélzellert, rukkolát, nyáron rengeteg hasznos virágot hoznak. Ha nagy a kert, nem hiányozhat a cukkini, tök, málna sem.
5. Az ehető virágok nem csak a méheknek finomak. A borágó jó mézelő. Ide sorolható még az articsóka, snidling, illatosternye, körömvirág, cukkini, kapor.
6. A futónövények első számú rovarlegelője a borostyán. Ősszel virágzik, szinte utolsóként a sorban, a télre készülő méheknek fontos virágporforrása. Egynyári kúszónövények közül a bükköny, díszbabok, lednek, hajnalka. Évelők közül a nagyvirágú kolostorharang, táskavirág, jázmin félék, vadszőlő, kivi.
7. A dísznapraforgó az egyik legsokoldalúbb virág. Kisebb csoportokban akár 2 méter fölé is megnő, oldalhajtásaiból több virágot növeszt, így hónapokig is virágzik, rengeteg virágpor és nektárt ad a méheknek nyár végén. A levirágzott szárakat érdemes összekötni, a száraz virágzat télen természetes madáretetőként fog működni.
8. A virágágyások díszei között rengeteg akad, pillangóvirágok, gyertyavirágok, füzény félék, kasvirág, kúpvirág, gumós macskahere, kék iringó, szamárkenyér, őszirózsák, varádicslevelű mézontófű.
9. A vadvirágok köztudottan hasznosak a rovarok számára, hátrányuk, hogy rövidebb ideig virágoznak, mint nemesített változataik, ezért érdemes ezeket vegyesen ültetni, hogy a különböző fajták virágzása időben nagyjából kövesse egymást. Szerencsére jól tűrik a szárazságot és talajban sem válogatnak a díszvirágokhoz képest, viszont a kaszálásra, vagy fűnyírásra oda kell figyelni, május után, virágzás végéig nem szabad levágni a növényeket. Ezek az aranyvessző, pitypang, imolák, aszatok, mézontófű, selyemfű, pipacs, vasfű, mécsvirág, árvacsalán, katángkóró, kígyószisz, szurokfű, len, pipitér, zsálya, sédkender, farkkórók, vadrezeda.
A bokrok sok helyet foglalnak, mégis érdemes párat ültetni belőlük, mert hatalmas virágözönnel hálálják meg. A lepkék kedvence az orgona, és a nyári orgona, igazi lepkemágnes még a barátcserje, kékszakál, selyemmirtusz, madárbirs, bangita, mézesfa, mahónia, gyöngyvessző. A cserjéket könnyen lehet alakítani, visszavágni, de általában ezt virágzás után lehet megtenni.