Vajon melyik méz a legjobb a mézeskalácsba? A kérdést általában a pénztárcánk dönti el helyettünk, vagyis mindenki a legolcsóbb mézet használja süteménybe, a vegyes virágmézet. Persze lehet, hogy ez azért van így, mert a tapasztalatok alapján egyszerűen ez a legjobb méz süteményekbe.

De mi van, ha más fajtamézek sokkal jobbak, és egyedi ízeik, aromájuk különlegessé teszik a mézeskalácsot? A kérdést eldöntendő ötféle mézből készítettünk mézeskalácsot egyszerre, hogy a végére járjunk a dolognak. A felhasznált mézek: repce, vegyes virág, akác, hárs, és selyemfű. A lehető legegyszerűbb receptet kerestük meg a neten, ami nem tartalmaz cukrot, és kihagytuk a lehetséges fűszereket is. A tészta 25 deka liszt, egy teáskanál szódabikarbóna, 10 deka vaj, öt evőkanál méz, és egy tojás. Természetesen a hozzávalók arányosan elosztva, hogy a sütik egyformák legyenek, és irány a sütőbe! Az elkészült mézeskalácsok színre, állagra egyáltalán nem különböztek egymástól. A legkevésbé mézeskalácsos sütik hársmézből készültek, ezek a másik négyhez képest szinte jellegtelenek voltak, se nem édes, se nem mézes szerűek. Igaz a hársméz kissé fanyar íze után nem is várhattunk mást. A selyemfűméz a legédesebb méz, de nincs erős aromája, ezért úgy gondoltuk, hogy a belőle készült kalácsok is ilyenek lesznek. Meglepő módon azonban nem tűntek édesebbnek, mint bármelyik másik, és a repce mézzel készültek sem tartogatottak igazán semmi érdekeset. Édesebbek voltak, mint a hársmézesek, de hiányzott belőlük a karamelles mézeskalács íz. Az akác volt az egyetlen, amelyiken halványan érezni lehetett a saját aromáját, de mézeskalácsnak ez sem volt az igazi. A megszokott, hagyományos mézeskalács ízt, amitől a fejünkben a képzeletbeli száncsengők is megszólaltak, a vegyes virágmézből készült sütik hozták egyedül.