A globalizáció a méheknek hozott jót is és rosszat is. Az előbbit a növényeknek köszönheti, az utóbbit az állatvilágnak. A Kárpát medencében őshonos krajnai méh, évmilliók alatt megtanult elbánni helyi ellenségeivel, mint a lódarázzsal, és a viaszmollyal. Alig akad olyan kórokozó, mint a költésrothadás bacilusa, ami képes legyűrni akár egy erős családot is. A helyi károkozók, élősködők ellen jól bevált védekezési mechanizmusok azonban nem működnek az új, távoli világokból érkező veszélyekkel szemben.
1952-ben írták le előszőr az ázsiai méhatkát, 10 ezer kilométere innen, az orosz keleti óceánparton. Harminc év alatt az atka eljutott az Atlanti Óceán partjáig, hazánkban 1978-ban bukkant fel előszőr. Néhány év alatt óriási pusztítást végzett, mire a méhészek rájöttek, hogyan lehet kordában tartani. A délkelet ázsiai eredetű atka ellen az ottani méhfajták képesek harapással védekezni, a krajnai méh viszont kiszolgáltatott ellenük. Az atka ráadásul behurcolt egy csomó új vírust és a már jelen lévőket is sikeresen terjeszti a méhek között.
1996-ban azonosították a nosema ceranae egysejtű parazitát, ami a méh bélfalán élősködik, szintén ázsiai eredettel. 2006/2007 telén az amerikai méhek közel fele pusztult el az elnéptelenedési szindrómának (CCD) nevezett jelenségben, amit jó részt a nosémának tulajdonítanak. A CCD később Nyugat Európát is letarolta, írországban a méhcsaládok fele veszett oda, szerencsére itthon még nem okozott ekkora mértékű méhpusztulást.
A légcső atkát az angliai Wight-szigeten észlelték előszőr. Európában sok helyen elterjedt, itthon is előfordul, de egészen apró mérete és életmódja miatt nagyon nehéz pontosan megbecsülni elterjedését.
És ami nemsokára itt lesz:
A kis kaptárbogár afrikai eredetű, igazi pusztítást visz végbe a kaptárban, megeszi a virágport, a mézet, és a méhlárvákat is. 2004-ben észlelték előszőr Portugáliában, 2019-ben Szicíliában. Egyelőre sikerült megakadályozni, hogy átjusson az Alpokon, de valószínűleg csak idő kérdése, hogy megjelenjen Magyarországon is. Az Észak amerikai kontinensen 6 év alatt jutott el Dél-Karolinából Kanadáig.
Az ázsiai lódarázs 2004-ben került Franciaországba Kínából, valószínűleg egy megtermékenyített anya lehet a terjedés origója. 2017-ben már Németországban is elterjedt, hazánkban még nem észlelték, de valószínűleg a közeljövőben megjelenik majd. Nagyjából akkora, mint az európai lódarázs, viszont sokkal agresszívabb, a hazai méhek nem tudnak ellene védekezni. Már néhány egyed képes kiirtani egy egész méhcsaládot. Hatalmas gömb alakú fészket építenek gyakran magasan a fák ágai között, egy nagy fészek 15 ezer dolgozóból áll, és képes 500 termékeny anyát nevelni. Gyakorlatilag nem csak a méhekre veszélyes, hanem az összes repülő rovarra, az európai lódarázsra is.
Ráadásnak egy új atka jelent meg Irán térségében, ami kelet felé már Pápua Új-Guinea-ig eljutott, magyar neve még nincs, tropilaelaps clareae-nak hívják.
A kórokozók, kártevők, és a magas mezőgazdasági vegyszerterhelés, olyan nyomást jelentenek a méhekre és más méhfajtákra, hogy az előbb utóbb, valószínűleg összeroppantja majd az európai állományuk. De nagyon szeretném, ha nem lenne igazam.