Nem. De hogy miért nem, az lehet, hogy merő félreértés. A napokban hallgattam a Civil Rádión Kakuk Bálint vegán bloggerrel egy beszélgetést, ahol ez szóba került. A méhtartással és a mézzel kapcsolatban rengeteg dolgot osztott meg a hallgatókkal, aminek köze sincs a valósághoz. Ezt gondolom a témában való tájékozatlanságának köszönheti. Hogy mik ezek, a fals információk, előbb egy kis veganizmusmeghatározás, és utána a ködoszlatás.

Ezt a wikipédiából kell ideszúrnom: „A veganizmus egy olyan filozófiai és életmódbeli irányzat, amely arra törekszik – amennyire lehetséges és praktikus –, hogy kizárja az állatok kizsákmányolásának, kihasználásának minden formáját illetve a velük szemben elkövetett kegyetlenségeket étkezési, ruházkodási vagy más célokból, továbbá támogatja az állatok kihasználásától mentes életforma és alternatívák növekedését, népszerűsíti az emberekre, az állatokra és a környezetre gyakorolt pozitív hatásait. Étkezési szempontból pedig kizárja az összes részben vagy teljesen állati eredetű alapanyagot.

A vegán blogger első sületlensége az volt, ahogy a méz létrejön. Szerinte a méhek megeszik a virágport, hazarepülnek, majd a gyomrukból kihányják és ez a méz. A méznek nincs köze a virágporhoz, nektárból készül, a virágport a méhek csak a hátsó lábuk kosárkájában képesek gyűjteni. A kihányós elméletet máshol is hallottam, ami azért nem stimmel, mert a nektárt a méhek mézhólyagban viszik a kaptárba. Igazából nincs is gyomruk, emésztőbelük van, ami a mézhólyag mögött helyezkedik el. Egy zárószerkezet különíti el a kettőt egymástól, ami megakadályozza, hogy az emésztőrendszerből bármi kijusson.

A második sületlenség szerint a méheknek sérülést vagy szenvedést okoz a tartásuk és a mézelvétel. A méhecske sok szempontból bonyolult és csodálatraméltó élőlény, de nagyon egyszerű ösztönök irányítják. Nincsennek érzései, véleménye, panaszai. Azért jön a világra, hogy agyon dolgozza magát, ez a biológiai kódja, mert ez tartja fent a családot. Egy méhecske élete önmagában vajmi keveset számít, akár ezrével áldozzák fel magukat a család túléléséért. Ha nem így lenne, rég kipusztultak volna. A méhtartásról tudni kell, hogy a romló környezeti hatások mellett a méhészek úgy vigyáznak a méheikre, mint a kincsre. Etetik, itatják, gyógyítják őket, erős állapotban próbálják tartani a családot. Rendszeresen elveszik a mézet, de annyit, amivel nem élik fel a család jövőjét, és valóban elpusztulnak méhek kaptárnyitáskor, vagy pergetéskor, de egy méhcsalád nem ettől sérül.

A harmadik sületlenség, hogy tartalmát tekintve a méz, inkább állati, mint növényi élelmiszer. A méz 20 % víz, 80 % cukor. A cukor a mézharmat kivételével növényi eredetű. Kevés vitamin, és nagyon kevés állati eredetű enzim található benne, amit a méhek a sokféle cukor átalakítására adnak hozzá.

A méz fogyasztásának elutasítása egy vegán részéről szerintem azért is nagyon öncélú, és értelmetlen, mert az általuk fogyasztott növények döntő részét is méhészek által tartott háziméhek porozták be.