Fák nélkül nem lennének méhek

Néhány kivétellel ma már szinte elfogytak az egész évben virágos tarka rétek, kaszálók, helyettük szántók, mezőgazdasági nagyüzem található, egyféle növénnyel, ami ha virágzik is, az csak néhány hétig tart. Szerencsére a virágos rétek helyett ott vannak a fák, amik sokszor nem olyan látványosan virítanak, mint a mezei virágok, de rengeteg virágport adnak, ráadásul a méheknek már a legfontosabb időszakban is, kora tavasszal. És hogy miért olyan fontos a fák virágpora tavasszal? A nektárból készített méz energiát ad a méheknek, a virágpor olyan anyagokat, amiből felépül a testük. A virágpor 15-30 %-a protein, 1-10 %-a zsír, 1-7 %-a keményítő, sokféle vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. Ahhoz, hogy egy álcából dolgozó méhecske legyen, elég csupán néhány gramm virágpor. A tavaszi fejlődés, amikor az öreg, méhek elhullásuk előtt még felnevelik az új generációkat, rengeteg virágport igényel, ekkor a fák etetik a méheket. Az első fa virágrügyek enyhe időben, januárban, februárban megpattannak, a mogyoró, és az éger barkvirágairól a hűvös idő miatt gyakran még csak egy-két óráig, vagy egyáltalán nem tudnak gyűjteni a méhek, de márciusra és áprilisra, jó idő esetén a fűz, mandula, tuja, kökény, vadszilva, juhar, nyír és rengeteg más fa, már a bőséggel várja a dolgozókat. Alig van olyan fafajta, amit ne látogatnának méhek virágzás alatt. A tölgynek sincs látványos, színes virágja, mégis egy 4000 négyzetméter területű tölgyes, több mint kétszáz kilogramm virágport ad a méheknek. A különböző fák más és más időszakban virágoznak, rengeteg virágot hajtanak, és még egy városban is sok van belőlük. A tavaszi gyümölcsfavirágzás után júniustól megritkulnak a virágzó fák, hársak, szelídgesztenye, és néhány díszfa virít csak, a legfontosabb virágporforrás az útszéli gyomok, nyárvégi virágok lesznek. Mégis, utoljára egy fás szárú, a késő ősszel virágzó borostyán segíti a méheket „feltankolni” virágporral a hosszú tél beállta előtt.